Bár a 2000-es évekhez képest jobban teljesítünk, még mindig aggasztóak az itthoni adatok. A kisgyerekes családok is alig érik el a napi 300 gramm friss gyümölcs és zöldség fogyasztást naponta, pedig az ajánlott mennyiség fejenként 400-600 gramm lenne a szakemberek szerint. Az egyik ok az lehet, hogy a magyar ételek zöme burgonyát használ fel; ami vízhez képest magasabb keményítőtartalma miatt pedig nem számít zöldségnek a statisztikák felállításánál.

Az, hogy melyik országban mennyit esznek zöldségből és gyümölcsből, természetesen sok egyéb dologtól is függ. Ott vannak az éghajlati- és termelési adottságok. Nem véletlen, hogy a mediterrán országok vezetik a mezőnyt. A jó szokás hiánya sajnos nem független a személyes tényezőktől sem, például az anyagi lehetőségektől. Ami igazán gond, az a helyi társadalom egészségtudatossága.

Mégis milyen zöldséget és gyümölcsöt tudunk fogyasztani februárban? A kérdés jogosan merül fel. Télen nem könnyű azokat a vitamin-, és rostforrásokat pótolni, amikre szervezetünknek egész évben szüksége van.

Az egyik mód, ha a hosszan tárolható gyümölcsökre támaszkodunk: például az almára. Ezen kívül fogyaszthatunk liofilizált termékeket is, melyek olyan különleges eljáráson mentek keresztül, ami során semmilyen szervezetünk számára fontos tápanyagot nem veszítenek el. Ezeket akár a reggeli müzlinkbe is belekeverhetjük - a Mixitnélkülönböző variációk közül választhatunk.
A jó hír az, hogy télen ugyan csak kevés növény számára adottak a feltételek, azonban van néhány, ami mégis megterem! Ilyen a kökény, a naspolya vagy a csipkebogyó, melyek kivételes koncentrációban tartalmaznak értékes tápanyagokat. Bátran keressük őket a piacon! Így nem mellesleg még ökológiai lábnyomunkat is csökkentjük.

Szinte mindegy, hogy milyen formában fogyasztjuk a zöldségeket és a gyümölcsöket. A legfontosabb, hogy változatosan táplálkozzunk, mivel minden étel szénhidrát, rost, fehérje, zsír, vitamin és ásványi anyag értékei nagyon változók. Törekedjünk rá, hogy naponta fogyasszunk mindenből egy keveset!