Fontos a megfelelő D-vitamin-szint járvány idején
2020. 03. 21.

A D-vitamin az egyik legősibb vegyülete szervezetünknek, melyre szinte minden szervünknek szüksége van a megfelelő működéshez. Immunrendszerünk erősítésének is fontos alkotóeleme, ami járványok idején kulcsfontosságú.

A D-vitamin-hiány télen, illetve tavasszal a legjellemzőbb, és a magyarok több mint kétharmadát érinti a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság adatai szerint. A hiányállapot legnagyobb veszélye, hogy szinte minden betegség kockázatát növeli, mivel ilyenkor fokozódik a csontok törékenysége, károsodik az immunrendszer, romlik a szív- és érrendszer működése, megnő a depresszióra való hajlam. Ezért akár létfontosságú is lehet, hogy odafigyeljünk a javasolt D-vitamin mennyiség bevitelére.

Milyen betegségeket okozhat a D-vitamin-hiány?

- A D-vitamin legismertebb hatása a csontok épségének megőrzése, mely döntő mértékben a kalcium-háztartás szabályozásán keresztül történik. A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, mely a bélből szívódik fel, ehhez pedig D-vitamin szükséges. Az alacsony D-vitamin-szint (kisebb mint 15 ng/ml) azon túl, hogy gyengíti az immunrendszert és ezáltal fogékonyabbá teszi szervezetünket a vírusokra és baktériumokra, növeli a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések veszélyét, agyvérzést, meddőséget, asztmát, időskori makuladegenerációt idézhet elő. Felnőtteknél az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza. Akiknek alacsonyabb a D-vitamin szintjük, kétszer nagyobb esélyük van depresszióra, és a koncentrálóképesség is mintegy 60 százalékkal hanyatlik a felmérések szerint – hangsúlyozta dr. Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus főorvosa.


Kulcsszerep a megelőzésben

A D-vitaminnak vitathatatlan jelentősége van a csontanyagcserében és ezáltal a csontritkulás, illetve a csonttörések megelőzésében. Az immunrendszer erősítésével a legtöbb gyulladásos és autoimmun betegség kialakulása ellen bizonyítottan véd, továbbá valamennyi transzplantált szerv túlélését javítja. A legfontosabb kardiovaszkuláris rizikófaktorok közül a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottságunkkal. Számos vizsgálat igazolta azt is, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, így kiemelkedő szerepe van elsősorban a vastagbélrák, az emlő - és a prosztatarák prevencióban. Ezenfelül véd a H1N1 vírus ellen: napi 1200 NE D3 vitaminkiegészítés hatására 42 százalékkal csökken a valószínűsége, hogy pl. egy iskolás gyermek influenzás lesz.

A megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelének fontosságát jól jelzik azok a számítások, melyek szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor 2-3 évvel nőne.


Milyen ételekben található meg a D-vitamin?

A fő D-vitaminforrást az anyatej, illetve az állati eredetű tejtermékek – kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt – jelentik, de megtalálható a margarinban, a különféle halakban (hering, lazac, tőkehalmáj,) a kaviárban, tojássárgájában, a borjú- és marhahúsban, a májban, a csiperkegombában, a zabpehelyben, és a 100 százalékos narancslében is. Ahhoz azonban, hogy a D-vitamin megfelelően be tudjon épülni a szervezetünkbe, ásványi anyagokat és nyomelemeket is szükséges fogyasztanunk.

- Fontos külön választani a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. A 30 ng/ml-es normálérték eléréséig D-vitamin-kezelésről, a normál tartományban lévő D-vitamin-érték fenntartásakor viszont D-vitamin-pótlásról beszélünk. A szervezetünk számára szükséges D-vitamin mintegy 80 százaléka a napfény hatására a bőrben termelődik, a D-vitamin igényünk 10-20 százalékát pedig kiegyensúlyozott táplálkozással tudjuk biztosítani, de a legtöbb esetben ezek nem elegendőek az ideális D-vitamin-szint eléréséhez. Még egy megfelelően összeállított diétával is csak a szükséges mennyiség tizedét tudnánk bevinni, egy órányi napozással teljes testfelületen, faktoros krémek nélkül pedig 10 000 NE D3 vitaminhoz jutunk, de ezt gyakorlatilag lehetetlen elérni napi szinten. A D-vitamin szintünkről egy általános vérvételt követően kaphatunk felvilágosítást, de a vitamin adagolását és a javasolt készítmény típusát mindenképpen érdemes kezelőorvossal egyeztetni – tette hozzá a Budai Egészségközpont szakembere.

D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt napi D3-vitamin dózisok Magyarországon*

  • csecsemők - 400-1000 NE
  • 1-6 éves gyermekek - 600-1000 NE
  • 6 év feletti gyermekek - 600-1000 NE
  • serdülők - 800-1000 NE
  • felnőttek - 1500-2000 NE
  • túlsúlyos felnőttek - 3000-4000 NE
  • terhes nők - 1500-2000 NE
*a szükséges UVB sugárzást nem kapóknak; október végétől márciusig mindenkinek
Forrás: Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság

Inzulinrezisztencia diéta koronavírus idején »»»

Így védekezz a koronavírussal szemben »»»

Elfogyott a kézfertőtlenítő? Ne ess pánikba, itt a megoldás! »»»

 

 

#immunrendszer #baktérium #koronavírus #COVID-19 #koronavírus-járvány #vírus #cukorbetegség #D-vitamin #H1N1 #D-vitamin-hiány

A www.egeszsegorzo.hu minden olvasójának kiemelten felhívjuk a figyelmét arra, hogy tüneteivel keresse meg kezelőorvosát, ne kezdje el saját magát gyógyítani, illetve ne módosítsa, ne hagyja abba az orvosa által előírt kezelést.

A www.egeszsegorzo.hu oldalon olvasható információk kizárólag tájékoztatás céljára szolgálnak. Minden szervezet és minden tünet más és más, nincs két egyforma probléma, ezért ne állítsunk fel magunknak diagnózist! Egészségügyi problémákkal kérjük, minden esetben forduljon megfelelő szakemberhez. Fontosak a részletek, vannak ellenjavallatok, nem alkalmazhat mindenki minden gyógymódot.

A www.egeszsegorzo.hu nem állít fel diagnózist, nem végzünk kezeléseket, és nem adunk orvosi tanácsokat sem személyesen, sem az Interneten keresztül. Célunk az egészség megőrzés és az egészséges életmód megismertetése a test és a szellem védelmében!

pixabay